Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Bemutatkozás Történelem
Bekezdések

Történelem

A község első említése 1258-ban történik. A falu birtokosai ekkor a Csécsényi család - Chechen- és a pannonhalmi apátság. A Csécsényi nemzetség az Árpád-házi királyok idejében, már feltétlenül nagy tekintélyű család lehetett, a zselizi apátságnak szintén ők voltak a kegyurai.

Deák Ferenc emlékmű Címer

Az 1535. évi összeírásban már Sibrik birtokként szerepel. A Sibrik család Bajorországból származik. A falu története összefonódott e család életével. Tagjai közül érdemes kiemelni Sibrik Miklóst, aki kuruc ezredesként végigharcolta a szabadságharcot, és követte fejedelmét Rodostóba is. Sibrik Antal életében érte el a család a legnagyobb vagyoni jólétet. Lánya id. Deák Ferenchez ment férjhez, gyermekük a "haza bölcseként" emlegetett Deák Ferenc. A költő Kisfaludy Károly apja Kisfaludy Mihály 1778-ig Csécsényben lakott. Majd innen költözött Tétre, ahol megszületett Károly, a legkisebb gyermek. A költő nagyszülei Kisfaludy László és Sibrik Mária.

A törökök a falut is elérték, de az akkori birtokos Sibrik Pál győri lovaskapitány nem hódolt be a töröknek, ezért a falut 1636 őszén elpusztították. Sokáig puszta hely volt, 1675-ben nyolc félhelyes jobbágy és 18 zsellér lakta.

A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor a faluban 7 egész 31/32—ed jobbágytelket vettek nyilvántartásba. A telkes jobbágyok száma 16 volt, a zselléreké 25, a háztalan zselléreké 14. Egy egész telekre 22 hold szántó és 10 hold rét jutott, de a faluban egész telek nem volt csak fél. A faluban Sibrik Bálint 1838-ban cukorgyárat épített, ami 1841-ben kigyulladt és leégett. Sibrik Antal III. halálakor Szalacsy Lajos vásárolja meg a birtokot.

A falut, mint jobbágyközséget 1848-ban a jobbágyság felszabadítása érintette kedvezően. A község lakói a honvédő harcokban is részt vettek. A faluból származik Szabó János huszárszázados is. Ménfőcsanakon van eltemetve, ahol 1849. június 28-án ellenséges ágyúgolyó oltotta ki életét. A falu temetőjében nyugszik Rába Bogyoszlói Vajda Ferencz 1848-i Honvéd Alezredes.

A Rába áradásai többször próbára tették a falu lakóit, akiken a Rába szabályozása segített. Mindez kedvezően hatott a falura, mivel a Rába Szabályozásáért felelős Társulat egyik igazgatója a falu földbirtokosának egyik fia Dr. Szalacsy Lajos volt, és neki egyéni érdeke is volt a jó és sikeres munka.

A község az 1870-es évektől a rábaszentmihályi körjegyzőséghez tartozott. A körjegyzőség székhelye 1908. január 1-jétől Csécsény lett. A falu nevét 1909 januárjától alispáni rendeletre Rába előtaggal, Rábacsécsénynek kezdték írni. Az első és a második világháború is áldozatokat követelt a falutól, amelynek emlékére a templom falán emléktáblát helyeztek el. 1910-ben a faluból Amerikába vándoroltak emlékoszlopt emeltettek.

Az 1959-es évben szövetkezetbe kényszerítették az embereket. A szövetkezetet előbb a mérgesi, majd a szentmihályi szövetkezettel vonták össze. Ekkor került sor a két szomszédos falu, Rábaszentmihály és Rábacsécsény nevének összevonására, Rábaújfalu néven. Rábaszentmihályon működött a tsz központ, Rábacsécsényben a községi tanács. 1989-ig tartott az együttműködés, ekkor a két falu visszanyerte önállóságát. A szövetkezet 1992-ben szűnt meg, ma csak magángazdálkodók vannak a faluban.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. december »
december
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031